Volt itt kéremszépen mindenféle a múlt héten. Először ugye Toma betegedett le, akkor még nem is sejtettük, hogy az a kis torokfájás és nátha, az azért elmegy a lázig is, meg a levertségig és úgy összességében, amolyan igazi jó kis betegség lesz... Mert így volt, az illetékes pont hétfőn volt a legrosszabbul, kedden már jobban, szerdán még jobban, de akkor még fájdogált a feje és a torka sem volt jó, aztán néha a fülét emlegette, szóval akkor már úgy voltunk vele, hogy inkább húzzuk ki a hetet itthon, nehogy 2 nap suli után újra betegség legyen a vége 😉... Aztán, amikor úgy éreztük, hogy hű, szuper, ezen is túl vagyunk, akkor meg Máté lett beteg. Egyébként csináltunk tesztet mindkettőnél, de egyik sem lett pozitív, szóval bízunk benne, hogy nem covid volt, de erre ezekkel a tesztekkel azért nem mernék megesküdni. Emlékezetes, hogy Toma, amikor koronás volt, csak a végső PCR mutatta ki, hogy az, pedig addigra már a sokadik itthonin túl voltunk, szóval nem vagyok túl optimista a teszteket illetően...
Szerintem Máté nem is Tomától kapta el, mert hajnalonta - tényleg hajnalban, 6-ra megy az edzőterembe az egyik volt általános osztálytársával - kondizni jár (én csak nézek, hogy 5-kor képes kelni úgy, hogy nem muszáj 😉) Csütörtökön jött ki rajta és fő bizonyítékom, hogy Martin barátja is jól lebetegedett, szóval ott szedtek össze valamit az edzőteremben a gépek között... Bírom Mátéban, hogy mixeli a barátait, rendszeresen találkozik és szórakozni is jár az általános iskolai, gimis barátaival, na meg persze Benit se hagyjuk ki, aki már ovis kora óta a legjobb barátja 😉... Egyelőre egyetemi barátai még nem nagyon vannak, na de hát még csak pár hete kezdődött a suli. Leginkább akkor hittem el, hogy eléggé beteg lett - akkor még tünetei nem voltak - amikor mondta, hogy nem megy este futni, ugyanis oda is jár egy héten négyszer legalább és egyszer focizni műfüves, télen tornatermi pályára... Na, de eléggé elkanyarodtam, szóval elég jól lebetegedett ő is, volt láz két napig, meg nátha, fejfájás, gyengeség, torokfájás, tehát minden jóság...
Nálunk a munkában is tarolt mindenféle kórság, az egyik közvetlen munkatársam sajnos koronás, még jó pár napig nem jön, a másik hasmenéses vírust szedett össze feltehetően, a harmadiknak pedig fül problémái voltak. Maradtunk ketten, amitől kicsit kétségbeestem elsőre, hogy minden nap bejárunk majd dolgozni vagy mi lesz itt... De aztán volt, aki korábban lebetegedett és visszatért, szóval egyelőre "csak" a hétvégémet érintette ez a beteghullám, bár én most azt is nehezebben viseltem, lévén, hogy már sorozatban három hétvégém is bánja ezt, mert ugye most is megyek majd vasárnap... Viszont van egy új kollégánk, aki még ugyan nem bevethető, állítólag még jó egy hónapig betanul - ó régi szép idők, amikor én voltam így - át tudom érezni... De nagyon is kell valaki pluszban, mert mindig a szakadék szélén táncolunk, ha valaki beteg lesz, ha meg többen, az maga a katasztrófa, a szabadságokról nem is beszélve, nyáron eléggé extravagáns megoldások is születtek az emberhiány miatt.
A felsőben pedig volt jó sok pótlás, bár még nem indult be az igazi dömping. Tomáéknál is elég sok hiányzó volt 6-7, a tanárok közül is betegek páran, szóval hurrá tanévkezdés 😉. Töriből, matekból már dogát is írtak, amit ezen a héten pótolnak a hiányzók, a törit szerintem ma írja meg Toma. Aki egyébként elég jól viseli az új helyzetet, valahogy lendületet adott neki, hogy kettőig hazaér, egyelőre a tanulás sem egy siratófal, úgyhogy minden jó! Tegnap elmentünk a Mekibe "ebédelni", mert már régen, valamikor nyáron voltunk utoljára, és az illetékes kérte, hogy legyen már valami ünnepi abban a tegnapi hideg, szutyok időben. Amikor 1 óra körül a Meki felé autóztunk, mondta, hogy ez ám a jó élet, ilyenkor, kora délután megélni a szabadságot 😉! Szó mi szó, tényleg jó érzés volt, bár útközben elkezdett szakadni az eső, szóval mégsem volt annyira dolce vita 😉...
Közben most telefonált Máté, hogy nem jön haza egyből a kondiból, mert hazajöttek tegnap Beniék Angliából, és most náluk landolt. Délelőtt jönnek majd Benivel , szóval lesz itt nagy jövésmenés oda és vissza, közös bulizás, nálunk grillezés (ha minden igaz), meg mindenféle közösködés jó két hétig, meg amennyire az időnk engedi 😉...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése