Persze mindez még a nyaralós hét előtt történt, és egy ideje készültünk már rá. De erre a nagyszerű programra rá kell szánni az időt, és sokszor a munka vette el a nap nagyját vagy éppen a kánikulai hőséget igyekeztünk túlélni, és éppenséggel nem vágytunk hosszasan bóklászni és kutakodni... Azon a hétköznapi csütörtökön is nehezen indultunk el, mert eléggé hozzászoktunk, hogy a programokat valamihez igazítjuk, legfőképp munka után, esetleg előtte vagy valamihez kapcsolódva, mondjuk Máté elé igyekezve intéztük a dolgokat 😉...
Az egyik kedvenc programajánlós oldalon bukkantam az ötletre, ott ugyanis a szünetre ajánlották online nyomozós programnak. A link teljesen ingyenes, szóval tényleg csak az időt kell rászánni, ami nagyon megéri, mert közben alaposan felkutatjuk és megismerjük a Múzeumkertet! A Közvágóhídnál parkoltunk, onnan a 2-es villamossal mentünk Toma nagy örömére és egy megállóra átszálltunk a 47-es villamosra is.
A Múzeumkert jobboldali kapujánál kell indítani a játékot, amit 60 perc alatt kell teljesíteni, de ha kicsúszunk az időből persze végig lehet játszani. Tényleg nyomozósdi az egész, Braille írásjeleket kell számolni, kitalálni mindenfélét, ami főleg a szobrokon van eldugva, virág motívumot számolni a múzeum bejárati ajtaján, eltűnt római számot megtalálni Arany János szobrán. A nyomozás bevisz a századfordulós játszótérre, ott ki kell számolni például, hogy mennyit kell fizetni több perecért és kifliért - amit a pékség oldalán található tábláról lehet kiszámolni - útvonalat követni, nevet megkeresni az egyik ládán, szóval sokféle infó után kell kutakodni. Toma nagyon élvezte az egészet, 60 perc alatt, valószínűleg hamarabb is teljesítettük volna a feladatokat, csak többször eltérült a delikvens legfőképp a játszón 😉...
Amikor kinyomoztuk amit ki kell, a játszótéren maradtunk, ugyanis ott voltak az utolsó feladatok. Toma már nem igazán játszóterezik, de ez tetszett neki, mert más volt mint a többi, azt mondta olyan kis aranyos, különleges 😉. A játszón egyébként nem volt tömve, a környező füves részen többen plédeken piknikeztek, nagyon hangulatos volt az egész!
A játszóterezés után kihagyhatatlan volt a kertben lévő Auguszt cukrászda, amit már az első nyomkeresés alatt kinéztünk magunknak. Toma javaslatára nem a kertbe, hanem belülre ültünk, így sokkal jobban tudtuk élvezni a környezetet, és persze ettünk egy-egy fagyit... Tényleg érdemes bent ülni, mert nagyon szép minden, ráadásul olyan békebeli cukrászda hangulata volt az egésznek, idős nénik ültek például a szomszédos asztalnál 😉...
Nekünk nagyon tetszett, szuper jó kis program!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése