A csillaghullós éjszakára készültünk, mint mindig. Most az volt a különlegessége, hogy a biciklihez kötődött. Eleve bringás nap volt, délután is tekertünk a környéken, és akkor délután kitaláltuk, hogy bizony mi bringával tekerünk majd este a közeli kedvenc helyünkre. Így aztán este fél 10 körül bepakoltunk egy kis enni és innivalót, Toma fejlámpát is hozott és persze a távcsövét. Kitekertünk ide a közeli helyünkre, illetve helyeinkre, mert két-három helyet is végig próbáltunk, amire kilyukadtunk a megfelelőnél. Volt ott egy kis világosság, és remekül lehetett megfigyelni. Ettünk, ittunk, bámészkodtunk, távcsöveztünk - remekül lehetett látni a túlpartot és a csillagokon kívül a házakat, és néhány embert is jól meg lehetett kukkolni, Toma legnagyobb örömére 😉 - felfedeztük, hogy milyen jól visszhangzik a tüsszentés, ami egész lavinát indított el a kiabálásban. Sajnos hullócsillagot egy darabot sem láttunk, amióta rákészülünk, egyre kevésbé vagyunk sikeresek 😉, ennek ellenére és mert nagyon jól éreztük magunkat, jó sokáig kint voltunk, majdnem éjfél volt, amire hazaértünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése