Chilike még mindig nem került elő. Valami mély csalódás és szomorúság van ezzel kapcsolatban bennem, de szerintem mindenkiben. Nem gondoltam volna, hogy ez így alakul, Chili olyan kis talpraesett, hogy azt hittük mindannyian, hogy élete végéig velünk marad, mondjuk még úgy legalább 10 éven át - 6 éves volt... Szerintem alig van esély rá, hogy előkerül, és ezt még Toma is így gondolja,pedig ezt így soha nem mondtam neki... Még mindig nagyon hiányzik Chili, nemcsak nekem, mindenkinek. Máté azzal álmodott valamelyik nap, hogy hazajött, Toma pedig szívszorítóbbnál szívszorítóbb megjegyzéseket tesz, például, hogy "bárcsak még egyszer megdögönyözhetné", vagy, "tudja, hogy többé már nem találkozik Chilivel", vagy, hogy "azt hitte legalább 18 éves koráig velünk lesz"...
Sűrű hétvégénk volt. Talán jobb is így, mert nem volt időnk gondolkozni és Chilit várni. Pénteken Suli Gála volt délután Tomáéknak az iskolában. Szombaton horgásztak a fiúk itt nálunk a parton, este pedig BL döntőt néztek, ráadásul a Családfő kedvenc csapata a Real Madrid nyert, nagy volt az öröm! Vasárnap pedig Bozsik foci volt Tomának. Máté egy barátjánál nézte a BL döntőt, buliztak picit és csak tegnap jött haza.
Ma Máté megtudja az írásbelik eredményét, már nagyon várjuk! Tomának nincs tanítás a suliban, mert pályaorientációs nap lesz, elindul ez a hét is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése