2022. május 29., vasárnap

Veszprém, Benedek-hegy

 Múlt szombaton volt Kati mamának a szülinapja. Mostanában azért sajnos megváltozott ő is, kicsit lassabb lett, már nem olyan energikus, mint régebben és sajnos az emlékezete sem a régi. Örültünk, hogy együtt tudunk ünnepelni, már a beosztást is próbáltam úgy alakítani, hogy aznap ne dolgozzak, csak másnap, vasárnap kellett mennem és ez pont jó volt így. Unokatesóm ünnepi ebéddel készült, mi Tomával répatortát sütöttünk az ünnepeltnek. Nagyon jó volt együtt ünnepelni, főleg együtt lenni, élveztük is nagyon, érdekes, hogy Isti és Máté között 2 év van, régebben közel voltak egymáshoz, sokat nyaralt nálunk Isti, aztán kicsit eltávolodtak és most 1-2 éve megint nagyon összeértek. Szóval Mátá és Isti is jól elvolt, mi is mindenkivel, Toma is nagyon szeret így együtt lenni, hát persze érthető, hogy miért és még Isti is valahogy hozzá is közel áll...

Viszont az ünneplés végére már Kati mama kicsit elfáradt, láttuk is rajta, de ő is mondta, úgyhogy hazakísértük - pár utcával arrébb - utána viszont megbeszéltük Ancsiékkal, hogy megyünk picit a városba sétálgatni, mert mi az idejét sem tudom, mikor néztünk ott szét... Isti ötlete volt a Benedek-hegy, a kedvenc helye, hát gondoltuk, hogy persze, hogy megyünk. Én ezer éve, talán kiskoromban voltam arrafelé, szóval igazán voltak most már újdonságok. Így kivonultunk Istiék, Ancsiék és mi, nagyon jól is éreztük magunkat közben. Igazi városi kis túra ez, nagyon gyönyörű helyeken mentünk a Séd patak mentén, ahol nagyon szép sétányokat és játszótereket alakítottak ki az elmúlt években. Menet közben útba esett egy fagyizó is, a nevét nem tudom, de nagyon finom sós karamellás fagyit ettünk ott 😉. Fagyit nyalva mentünk fel a Várnegyedből a Várlépcsőn át a Benedek-hegyre 😉, gyönyörű volt minden, jó volt végre megint Veszprémben sétálgatni, már olyan rég volt ilyen!



A legújabb régészeti feltárás, egy kolostor rom, ha jól tudom...


Oda a kereszthez megyünk fel...





Szerelemlakatok...




A hegy teteje, a kilátás óriási, kicsit veszélyes, de azért mindenképpen fel kell menni oda. Régen öngyilkosok sziklájának hívták, azt hiszem érthető, hogy miért...



Imádom a sikátorokat...




Rengeteg felújítást, átalakítást láttunk itt is, ezernyi lehet még a városban, amiről eddig lemaradtunk. Gyönyörű voltaz egész, megbeszéltük, hogy amikor csak lehet, azért egy-egy városrészt megnézünk közösen, hogy ne legyünk már ennyire lemaradva Veszprémből. Már a következő alkalomra  is vannak ötletek, csak az a kérdés, hogy mikor lesz az az alkalom 😉...

2 megjegyzés:

  1. A Benedek-hegy a szívünk csücske. Mint ahogy Veszprém is :-) Valóban csodaszép.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudom :) , még eszembe is jutottatok :) ! Nagyon szeretjük mi is Veszprémet, most nagyon jó volt csak ott lenni, pedig a Balcsit is imádjuk :) ...

      Törlés