Vegyes

 Már Toma és Máté is ment suliba, szóval Toma füle meggyógyult. Máté pedig az utolsó hetére, pontosabban 4 napra ment suliba, durva, hogy ez az utolsó gimnáziumban töltött hétfője... Megyek én is dolgozni, holnap, holnapután pedig hajnalban. Valahogy olyan vegyes, hullámvasutas érzéseim vannak mostanában... Az biztos, hogy ez nekünk elég nehéz, feszkós időszak, főleg Máténak. Nem tudok én sem egy normál programot megszervezni - pedig eddig szerettem volna - de valahogy eddig szinte az égiek szóltak közbe, most meg valahogy úgy érzem, hogy ez századrendű szempont... Ennek megfelelően a hétvége a - meccsnapon kívül - nem tartogatott nagy dolgokat. Mivel vasárnap dolgoztam, szombaton vásároltam, főztem csirkepörit, sült húst, brokkolikrémlevest és sütöttem egy rakat palacsintát. Legalább tegnapra volt itthon ebéd és még mára is maradt, igaz nem sok, de egyre elég lesz. Meg valahogy nem tudok szabadulni attól, hogy mostanában nem vagyunk a legszerencsésebbek, valahogy történnek dolgok, de nem jól. Nem nagy horderejűek, de eléggé megnehezítik a hétköznapokat, sok kis olyasmi és olyasminek az árnyéka, ami éppen nem egy szerencsekupac. Pedig most nem történt semmi, de úgy összességében érzem így... Na mindegy, nem panaszkodásnak írtam, csak valahogy ez van. És nem is tudom mit várok... Azt hiszem június 18-át, mert addigra Máténak lemennek a szóbeli érettségik és kitör a nyári szünet is...