Megmosolyogtató, amikor a fenti mondat Toma szájából hangzik el, ráadásul milyen tartalommal 😉... Ugyanis tegnap este felsóhajtva, nosztalgiázva ezt mondta:
- Ó, azok a régi szép napok, amikor bementem Máté szobájába és kérdeztem tőle, hogy játszunk egyet? Erre ő simán azt mondta: - hát, persze!!!
(Nyilván a mostanival ellentétben, amikor ameddig bír, törit tanul...)
Szegénykém :-( mindkettővel együtt tudok érezni.
VálaszTörlésUgye? A fenti mondat jól megmutatta mindkét nézőpontot...
Törlés