Toma előszilvesztere

 Tulajdonképpen a két ünnep között egy szabadnapom volt a szerda, mert nyilván nem önként, de mindenkinek dolgozni kellett nálunk az ünnepek alatt, ilyenkor szabadság, meg semmi sincs, hírek ellenben mindig vannak (ha néha összeguberálósan is). Ez az a hátránya a munkának, amiért sokáig vacilláltam, hogy elvállaljam-e egyáltalán, hiszen a hétvégézés és az ünnepnapozás állandó elem és persze minderre jól emlékeztem, hiszen tapasztalatból tudtam milyen ez... Mondjuk annyira nem volt szörnyű a mostani helyzet, csak inkább fárasztó, mert hétfőn dolgoztam fél 11-fél 5-ig, de az utazással együtt azért annak a napnak a nagy része elment. Kedden és csütörtökön hajnalos voltam, ami annyit jelent, hogy háromnegyed 4 körül indulok itthonról, 5-kor már friss hírek vannak nálunk, viszont fél 11-kor mondom az utolsót, szóval a nap jelentős része szabad. (Csak arra kell vigyázni, hogy élhető időpontban feküdjön le az ember lánya aludni este, mert különben a másnap nagyja szabad ugyan, de én meg zombiüzemmódban vagyok sokszor 😉). Akárhogy is, ez a kedvenc műszakom, pedig a munka is nagyon sok hajnalban, mert 6-9-ig a reggeli műsor része a mindenkori hírszerkesztő, állandó megszólalásokkal, szóval nincs nagyon szünet, még pisilni is meg kell gondolni mikor szaladok ki, de utána viszont szabad vagyok, mint a madár. Ez majd nyilván nyáron jön nagyon jól...

Szóval visszatérve az előszilveszterezésre, gondoltam kitalálunk valamit, elmegyünk valamerre vagy ilyesmi, de ezt keresztülhúzta Toma ötlete, hogy Vince barátjával bulizhasson egy picit. Nem vagyok semmi jónak az elrontója, meg hát már régen jöttek át hozzánk Toma barátai, egyrészt a munka miatt, másrészt már volt többször megbeszélt időpont, de egyszer lebetegedett az, aki átjött volna, és volt olyan is, hogy Toma Vincéhez ment volna át, de akkor meg ő robbant le... Szóval nem egyszerű ez mostanában, de most minden adott volt végre, így aztán jött Vince, egész nap nálunk volt, másnap már nem is lett volna jó neki sem, mert családlátogatásra utazott. Természetesen remekül érezték magukat a fiúk, rengeteget Chiliztek kint, fociztak is, bent is sokat játszottak és nem a kütyükkel a legtöbbet, ami külön öröm volt! Valahogy állandóan palacsintát akarnak enni, akárhányszor itt van Vince, úgyhogy sütöttem egy jó adagot, volt gyerekpezsgő is, szóval boldogág volt és jókedv! Fotóm sajnos nincs semmiről, de a tőlük telhető legjobban búcsúztatták a fiúk az évet 😉...