Ártéri kiserdőzés

Ez a kis kirándulásunk is már majdnem egy hónapja, május elején volt és azért emlékezetes, mert nagyon éveztük! Tomával kettesben "túráztunk" el az árteres, erdős részre egy szombat délután, amikor egyedül voltunk itthon. Így visszanézve a képeket jövök rá, hogy minden olyan ritkás még, pedig ilyenkor május elején már jóval dúsabb a lombozat és a növényzet, de lehet ez is annak tudható be, amiről mindenhol hallani mostanában, hogy az idei időjárás miatt, minden kéthetes csúszásban van. 

Szóval nagyon élveztük egy nagyobb sétára készültünk, de ez lett belőle 😉. Mindig szép minden errefelé, mindig azt érzem, hogy akár minden nap el tudnék járkálni arrafelé. Most különösen sokat vihorásztunk közben, ugyanis Toma nem emlékezett a Sót vegyenek című mondókára és valahogy amikor az egyik fáról a hátamon landolt, elkezdtem mondogatni. Annyira élvezte, hogy rengetegszer kellett sót venni ott az erdő mélyén 😉, felelevenítettük a kb, 2 éves kori időszakát, amikor ezt játszottuk itthon! Közben az nagyon megmaradt, hogy elcsodálkoztunk, mert igazi hátizsákos turistákkal is összetalálkoztunk ott, két idősebb nő jött két kutyával. Sőt, azóta az egyik délelőtt egy egész, idősebbekből álló kis csapatot láttam, szintén hátizsákkal, ahogy a kiserdő vagy akár tovább az árteres rész felé igyekeztek. Mondjuk mindig nekem meglepő csak, hogy itt nálunk tulajdonképpen kirándulóövezet van, a Családfő mindig mondja, hogy amíg mi jövünk-megyünk, addig hozzánk jönnek mások kirándulni 😀...

Egyébként, hogy mennyire természetközeli a mi részünk, mutatja az is, hogy van egy FB csoportunk az itt lakóknak vagy itt lakókból, és ott pont ezután a kiruccanás után tettek fel egy videót, amit éjszaka készített az egyik víz közeli lakos, az ártéri erdő közelében. Tök érdekes volt, ugyanis egy hódot és egy rókát is felvett, külön jó volt benne, hogy pont akkor tanultak Tomáék a hódról és vidráról. Előzőnek a nyomait mindig látjuk a fákon télen is, vidrát pedig pont az ártéri résznél láttunk kb. egy éve a saját szemünkkel, ahogy az egyik fánál futkosott. Nagyon érdekes volt a hódot és a rókát is nézni a videón, közben az egyik ott lakó írta, hogy mostanában többször őzeket is látott ott a környéken! Na, persze meg is kérdeztem hol és mikor látta őket, kiderült szintén az ártéri erdő környékén - úgyhogy el is határoztuk, hogy megyünk néha leselkedni - az időpont még érdekesebb! Többször reggel fél 6 körül vette észre őket (ami teljesen normális), viszont délután 4 körül is látta őket sokszor, amin azért elcsodálkoztam, mert igaz, hogy nincs nagy mozgás arra délután sem, de mégiscsak lakóházak közelében vannak. Bár a taksonyi őzes kaland óta már semmin sem lepődöm meg 😉, de akkor még nem volt meg ez az élményem...Azért mutatom a képeket is...