...ment el tegnap... Elsősorban a tisztelet és szeretet miatt volt mindenkié, ami körülvette, másrészt azért, mert nincs olyan ember a földön, aki ma él és köztünk van, hogy ne lett volna királynő II. Erzsébet az ő idejében. Élő történelem volt ő és egy 21. századi mese, ami a 20. században kezdődött... Ez akkor jutott az eszembe, amikor a sok-sok felvételt nézve a tévében, az egyikben kórházban látogatott meg betegeket szerintem Angliában és a fiatal lányok, akikkel találkozott az ágyuknál, olyan megilletődötten viselkedtek, mintha egy mesekönyvből lépett volna közéjük... A magam módján én is búcsúzom Tőle, pedig én nem voltam soha egy kifejezett királyi család rajongó, mindig követtem persze a palota történéseit, de csak úgy, mint minden más hírt is az életünkben. Abban viszont biztos vagyok, hogy egy legendától kell elbúcsúznunk most örökre...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Először is mindenkitől elnézést kérek, aki aggódott miattunk és, hogy minden rendben van-e nálunk... Minden nem volt azért rendben, de mind...
-
A január nálunk úgy látszik a tanösvények hónapja volt, a másodikai kezdés után, amikor Toma beteg volt, egyik nap a Tamariska-dombnál, más... -
Ez a kilátó biztosan nem egy agyonreklámozott hely, de szerintem vagy nekem a legszebb kilátó volt eddig, nyilván a balatoni panoráma miatt...
Szomorú, sajnos egy nagy korszak vége. Kíváncsi vagyok, hogy Skóciával és az írekkel mi lesz. Egyáltalán, a Brit Nemzetközösséggel mi fog történni? Széthullik-e darabjaira.
VálaszTörlésÍgy igaz sajnos, tényleg egy korszak vége... Valóban nagy kérdés, hogy mi lesz az egész közöséggel, bár most az első hírek egész jók vagy inkább nem vártan jók voltak Károllyal kapcsolatban - kötelező körútra ment, ilyenkor előírás, hogy meg kell látogatnia a Brit Nemzetközösséget mint új uralkodó - de hát, hogy picit angolos legyek, a puding próbája az evés...
VálaszTörlés