Magunkhoz képest elég hamar, már múlt hét kedden elmentünk a papírboltos kedves barátnőmhöz és beszereztük az iskolakezdős cuccokat Tomával. Nekünk ez korai, mert általában ilyenkor szoktunk vakarózni, ezekben a napokban, hogy most aztán nem húzhatjuk tovább a dolgot... Nyilván az is közrejátszott ebben, hogy szerdától dolgoztam és tudtam, hogy az a hét, sőt a hétvége sem lesz jó már ilyesmire, mert vagy dolgoztam vagy pl. Máté szülinapját ünnepeltük. Szóval az a keddi nap sűrű volt, először elmentünk és beszereztük az iskolai lista alapján összeírt cuccokat, Toma választott füzeteket, tollat, radírosat is, meg mindent ami kell. Bár leckefüzetet nem vettünk, de kb. ennyi maradt ki, szóval elégedettek lehetünk... Sulitáskát újat kell venni, azt online néztük ki - Fradis 😉 - rendeltük. Mondjuk amit még nem vettünk, az a sportruházat, tesi és edzés, mert arra is új cipők és hát új tréningek kellenek, nagyrészt minden bokalengetős.
A lelkünk az sír, tényleg minden évben olyan nehéz ez a dolog, elengedni a nyarat, a szabadságot - gondolok itt a kötelezettség mentességre - az a legnehezebb, hogy innentől ha tetszik, ha nem, jönnek a leckék, a taulás, a reggeli kelés, időben beérés, edzésre sietés.... Toma most ráadásul felsős lesz - még leírni is hihetetlen - sok tanárral, erősebb követelményekkel, és minden bizonnyal jól emlékszem Máté idejéből, sok tanulással. Hát őszintén, ki várja ezt 😉? Egyébként most azért optimistábbak vagyunk, mert egy jelentős dolog könnyebb lesz: nem kell négyig maradnia Tomának! Ez akkora könnyebbség nekünk, hogy el nem tudom mondani! Toma nagyon utálta és én is! Hosszú volt az az egész napos suli, még nekem is, ha éppen itthon voltam, nehéz volt kivárni, hogy Toma végre hazaérjen. Az illetékes pedig nagyon fáradt volt, ha utána edzésre is ment, mindig azt mondogatta, hogy alig van itthon és ez igaz is volt. Most viszont ezzel buzdítom, már tudjuk, hogy pénteken ha minden igaz, az órarend szerint 12.45-kor végez, szóval ez már egy erős pozitívum és öröm! Egyelőre csak a pénteket tudjuk - mert Szilvi néni megírta mindenkinek, ő lesz az egyik tanító nénink alsóból az ofő ármenetileg, amíg a tesitanárnő jövőre végleg átveszi az osztályt, mert most nyolcadikosokat visz - de az azért elég valószínű, hogy főleg 5-6 órájuk lesz, szóval fél kettő tájékán végeznek legkésőbb. Úgyhogy nálunk ez van a fókuszban, hogy milyen jó lesz nekünk innentől! Persze lesz sok más is, ami nem könnyű, de így talán könnyebb elviselni a tudatot, úgyhogy arra nem gondolunk 😉...
Visszatérve arra a keddre, utána elmentünk nagybevásárolni Tomával a Lidl-be, már félve megyek mostanában, mindig egy halom pénzt hagyok ott, most sem volt másként. Kellettek másnapra a tortához is a dolgok, mert szerdán meg kellett csinálni, hogy csütörtökre összeérjenek azok az ízek. Jól elhúztuk, mert máshova is mentünk vettünk kiegészítőket. Hazaérve, gyors lángost sütöttem a maradékból, aztán mentünk is Toma edzésére.
Tavaly eléggé kaotikus volt az edzés, mert az edző nem volt a legjobb, át is alakult minden, tök nagy botrány volt itt két helyi egyesület között, ami mindkettő Csepel, nem is megyek bele a részletekbe, a lényeg, hogy a múlt év eléggé agyon volt csapva, alig járt Toma, azon gondolkodtunk, hogy keresünk más egyesületet. Most viszont, ha nem is megoldódtak, de rendeződtek a dolgok. Új edző van, szimpatikus, lelkes, középkorú, szóval nem kezdő, jónak tűnik, Tomával hárman vannak a régi csapatából, mert azt nem is írtam, hogy átkerült az U13-ba! Pedig még csak 11 ugye, az új edző nagyon jókat mondott róla, szóval egyelőre most okés minden. Toma még motiváltabb, mint eddig, olyan mintha ahogy idősödne, annál inkább venné komolyabban az egészet... Ami viszont jó nagy nehézség, hogy a Bozsik már nincs U13-ba, csak bajnoki meccsek, azok viszont egész évben májusig, ha jól tudom...Eddig a Bozsikos dolog is elég volt, pedig szeptembertől max. november elejéig tartottak, aztán áprilisban és májusban voltak a következő meccsek, de azt is nehezen viseltem, a hétvégék miatt. Toma azt is imádta, ezt még jobban, most abszolút úgy alakulnak a dolgok Toma miatt, aki nagyon jól szeretne játszani, hogy meg kell nézni mikor vannak a bajnokik hétvégenként és utána szervezünk bármilyen egyéb programot...
Viszont valahogy ez a múlt heti edzés, aztán szerdán már edzőmeccs is volt, ezen a héten is szerdán és csütörtökön biztosan lesz edzés - egyébként heti 4 lesz, ami megint csak nem kevés - szóval ezek valahogy előkészítettek egy picit minket valahogy az iskolakezdésre. Már talán jobban rá vagyunk hangolva valamilyen megmagyarázhatatlan okból, mint egy hete... Néhány fotó az edzésről, ami még ömlesztett korosztályos volt...
Gyerekként és felnőttként is utálom a 16.00-ás iskolát. Vincinél mindig megy a kérvény, hogy ebéd után hazajöhessen. Tavaly egy napot bent kellett maradnia, így engedélyezte az igazgatónő, mert iskolaotthonos a suli. Fárasztó, kimerítő ennyi időt az intézményben tölteni, főleg akkor ha utána még tanulni kell és leckét írni.
VálaszTörlésTeljesen egyetértek, a szívemből szóltál! Jól teszitek, és ha csak lehet járjátok ki, hogy Vince hazamehessen ebéd után... Nekünk csak a covidnál sikerült ez harmadikban, hogy minél kevesebben legyenek bent gyerekek. Sajnos negyedikben már délutánra is csúsztak órák, rajz, ének, tesi ilyesmi, de nyilván részt kellett venni rajtuk, szóval ez a tervünk bedőlt :) ....
TörlésAz enyhe kifejezés, hogy sír a lelkem, gyásznap lesz a csütörtök. Viszont ezen a héten még nem tanulnak a gyerekek, ez az egy jó. Ami még nagyszerű, hogy ha jön az ősz, akkor újra túrára fel és ezt nagyon várjuk. Vagy legalábbis ÉN. :) :)
VálaszTörlésPontosan, mi is azt szoktuk mondani, hogy a szeptember 1., nemzeti gyásznap :) .... Persze az első két napra nálunk is ez a motiváló a déli hazajövetel után, de tudom, hogy nálunk hosszabb távra kell tervezni :) ... A túrázás az nagyon szuper, én is imádom, bár most hová szuszakolunk be bármit is a bajnokik és az én hétvégi munkáim között, az még eléggé kérdéses, sajnos (mert valamikor biztos tanulni is kell majd, bár ezt szívesen kihagynánk :) ...)...
Törlés