Változóban...

 Sok minden van, ami ránk zúdult ebben a pár napban, és nem csak ránk. Minket érint a KATA dolog is (nem engem), a rezsiátalakítás pedig még jobban, de persze nagyjából mindenkit... Komolyan számoljuk a nem tudjuk mit, mert ugye még semmi biztosat nem tudni, de az tuti, hogy sokba fog fájni, bármi is lesz, mert mi nem vagyunk átlagfogyasztók, egy házzal szerintem nem is lehetünk azok... Már mindent is kitaláltunk, de nem lettünk okosabbak... 

Tegnap dolgoztam reggel, hazafelé a pesti rakparton jövök mostanában, még a GPS-t is megnéztem indulás előtt, ami szintén nem jelzett semmit, mert a tüntetés 5-től volt, én meg 2 körül kocsikáztam arrafelé, de eltereltek még így is, egy rendőrautó még a Margit híd előtt, aztán csak később jutott eszembe, hogy most nem az Erzsébet hídon lesz a tüntetés, hanem a Jászain. Tekeregtem egyet a belvárosban, végük a körúton jöttem hazafelé, nem voltam egyedül, mármint akit eltereltek... Amikor estés vagyok, vagy inkább éjjeles, akkor is a pesti alsón jövök haza - a budai most zárva van - nem tehetek róla, gyengéim a rakpartok, a Hungárián is jövök néha, de ha tehetem akkor rakpartozok, mégis csak szebb minden ott... Mostanában viszont ennek azt hiszem lőttek, a tüntetések miatt még éjfél körül is lehet ott mindenféle, szóval nem lett ettől jobb kedvem...

Máté pedig előbb jön haza Angliából. Persze nem önszántából, de ő döntött így, ugyanis repjegyet csak odafelé vettünk, bár nem így akartuk, de így alakult. Úgy volt ugyanis, hogy Beni is hazajön Mátéval újra, esetleg mások is, de nem tudták a pontos napot, hogy mikor, így Máté is ehhez kellett, hogy igazodjon. Aztán a kinti sok munka miatt - takarítócégük van - nem tudnak jönni, senki, így ráadásul Máté egyedül utazik haza.... Elkezdtünk lázasan repjegyet kutatni, az meg csak akkor tudatosult bennünk, hogy júli 22-én van vége Angliában a sulinak, kitör a nyári szünet és mindenki repked mindenfelé, így a jegyek is óriásit ugrottak egyik napról a másikra.. Gyorsan kellett dönteni, mert 120 ezer körül mozogtak a jegyek, bármit néztünk, vagy inkább néztek, napokon át figyelték, egyszer találtak egy 50 ezreset, amire lecsaptak, de az is 80 ezer lett, ugyanis 1-2 óra alatt ennyit felment az ára...Ez a repjegy pedig július 20-ra szól, jövő szerdára, ezen túl már csak augusztus elejére volt olcsóbb jegy, bár az sem volt ennél sokkal kevesebb... Őrület!  Ryanair-rel ment és jön is, Wizz Air-rel nem mertünk próbálkozni, mostanában nagyon sok járata nem indul el, szóval ez sem olyan egyszerű, a messzi Angliából hazajutni. 

Persze az érintett nagyon jól van kint, tökre beilleszkedett, ez amolyan kettő az egyben nyaralás, mert dolgozik is közben, nem is tudna mit csinálni, mert egy-két napot muszáj Beninek is takarítani, ugyanis kevés az ember, de tökre örül neki, mert így pénzt is keres 😉. Kint is fut az ottani parkban, azt mondja nagyon tetszik neki a város, vett magának ruhát, szerinte annyira széles a választék, hogy ilyet még nem látott. Mennek valamelyik nap a tengerhez, ráadásul Angliában vörös hőségriadó lesz, ami még soha nem fordult ott elő, mondtam a hírekben is 😉, szóval a jó idő adott, bár az óceán szerintem így is hűvös lesz.... Valamelyik nap elmennek Londonba is, de az is elképesztő milyen árak vannak ott is, 40 ezer oda-vissza a vonat nekik átszámítva, hát, nem véletlenül mondják, hogy Anglia nem egy olcsó ország... 

Pénteken meg hirtelen felindulásból lemostam fent az emeleten az ablakokat, már nagyon idegesítettek, mert léggé rájuk fért a pucoválás. Nem lettek olyan tökéletesek, mint amikor rákészülök, de elég szépre sikeredtek, egyedül Mátéé maradt ki, mert el kellett indulnunk egy horgásztóhoz, amit a Családfő nézett meg versenyhelyszínnek és volt ott minden érdekesség, amiről majd írok is. Szóval Mátéét még bepótolom, de az már gyorsan fog menni. Lent is neki kéne állni, de lehet megvárom Máté buliját, mert elképzelhető - sőt eléggé biztos, hogy megint lesz - hogy 2 hét múlva megint ide csődül a banda, kisírták egyesek, de most megint nem vagyok ettől felhőtlenül boldog... Mindig fogadkozom, mint tavaly is, hogy ez lesz az utolsó, de aztán most már nem hiszek magamnak sem...Még baracklekvárt szeretnék elrakni, mert teljesen kifogytunk, egy, azaz egyszem piciri üveg árválkodik a polcon, amit direkt Tomának raktam el, ő a teljesen sima, átpaszírozott lekvárt kedveli. Szóval, ha most nem rakok el, egész télen bánni fogom, ugyanis már múlt nyáron kellett volna eltenni, akkor is alig volt már saját.

Már várom a szabit, még 3 hét, augusztus 8-tól megyek. Pedig most, hogy este vagy hajnalban megyünk egész jól be tudjuk illeszteni a szünetbe, soha nem veszi el az egész napot, több szabadnap is van a héten, nagyon ideális, talán jobb munkát el sem tudnék képzelni nyárra, nem véletlenül jövünk-megyünk annyit, gyűjtjük az élményeket és élvezzük, mert így tudjuk is élvezni a nyarat. Ráadásul szeretem is, amit csinálok, mert egyébként is megnézem azokat a híreket, riportokat, bármit, amiről egyébként is tudnom kéne, ha nem itt dolgoznék akkor is! Viszont fáradok az tény, jövő héten helyettesíteni kell valakit és most különösen nehéznek érzem, amiből tudom, hogy most lenne jó már pihenni...

Most ez a szabi is picit más lesz, mint amire készültünk, külföldre, Olaszországba akartunk menni, de azt hiszem ezt elengedjük erre a nyárra... Ez a legnehezebb talán, amikor minden feltétel (pénz) megvan hozzá, de mégis elengedjük... Pedig mi nem vagyunk ilyenek, de ez most egy összetett helyzet. Nem mondom, hogy nincsenek benne a most bejelentett intézkedések (mert de), de itt van a 400 feletti euro, a benzinár, ami kint nem árstoppos, és még a kocsink is erősen ott van a szeren, mert mostanában nem az igazi. Az enyém idős már egy ilyen úthoz, a Családfőé pedig mostanában mindig jelez valamit, vacakol, megszerelteti, aztán megint jön valami, szóval ez sem egy életbiztosítás egy ilyen hosszú úton... Persze a jó oldalát próbáljuk nézni, mert a Balcsi az változatlanul nagy kedvenc és tényleg imádunk ott lenni - Tomáról nem is beszélve, aki ott akar majd lakni, ha nagy lesz 😉- de azért nehéz elengedni, jövőre - vagy ki tudja mire - halasztani amit kitaláltunk...