Buszos körjárat

 Másfél hete pénteken volt a legmelegebb itthon. Már nem tudom éppen hány fokot mértünk, de 36 körül biztosan. Viszont nekünk pont aznap kellett az autót szerelőhöz vinni, egy gumidarab lógicsált a motor alatt, amihez a Családfő szerzett alkatrészt, ráért a szerelő és másnap hajnaloztam, úgyhogy nem volt kérdés, hogy ez kihagyhatatlan lehetőség 😉. Elvittük a kocsit a szerelőhöz, ami viszonylag itt a közelünkben van. Mindenféle ötlet felmerült bennünk, mert úgy volt, hogy max. 1-1,5 óra alatt kész a kocsi. Gondoltuk átmegyünk addig a Molnár-szigetre vagy a közelben bóklászunk, de már 10 óra körül is olyan hőség volt, hogy igazán egyikhez sem volt kedvünk. Azán az végképp eltántorított bennünket, hogy a szerelő elmondta, hogy megcsúszott, ezért 15 óra előtt nem lesz kész a kocsi... Gondoltuk hazamegyünk, de ha már eleve eljöttünk itthonról, akkor legyen valami értelme is. Toma kitalálta, hogy buszozzunk egyet, amit már kb. 2 éve nem csináltunk vagy régebb óta, pedig régen ennek kultusza volt ugye nálunk, járműves napk keretében futottak ezek a kis utazgatások 😉. Amióta viszont körjárattá alakult itt a környéken a két buszjárat, azóta biztosan nem utaztunk rajtuk. Így aztán felültünk az egyikre, ami ugye azért is volt jó ötlet, mert légkondisok a buszok. 

Megtettük a körünket és visszafelé jövet láttuk az ablakból - ami a szerelőműhely mellett megy el - hogy Piki kocsink már bent van és szerelik. Ez csak azért volt fontos, mert akkor valószínűleg jóval előbb is várható volt, hogy elkészül, nekünk pedig abban a hőségben nem volt kedvünk kétszer oda meg vissza sétálni és közlekedni. Toma éhes volt, ezért gondoltunk egyet és beültünk a közeli csárdába, ami a Duna-parton van nálunk és ahonnan gyakran rendelünk is. 

Szóval ebédeltünk egyet, finom limonádét ittunk mellé és még a közepénél voltunk kb. az ebédnek, amikor telefonált a szerelő, hogy lehet az autóért menni. Hát, mit ne mondjak, nagyon örültünk, hogy nem gyalogoltunk haza, mert kis túlzással mehettünk is volna vissza. Mondtuk, hogy 1 órán belül megyünk, azért még kényelmesen befejeztük az ebédet és indultunk is, bár az újabb buszra azért várni kellett 😉. Igazából nagyon jó kis délelőtt volt, azért nem írom, hogy nap - pedig az is jó lett - mert estére vízilabda jegyünk volt a fiúk meccsére a Vizes VB-re, szóval ez még csak a nap első fele volt 😉...