Ez már éppenséggel egy hónap eleji program volt, a szeretett Fradi stadionban... Most is keveregtünk-kavarogtunk előtte, ki megy, hogy megy, hányan megyünk, de végül letisztázódott minden: mindenki, még végre Máté is jött! Kicsit álmos voltam, mert azon a szombaton hajnaloztam és délelőttöztem, de aztán hamar lement ez a fáradság. Rengetegen voltak, mi meg jól éreztük magunkat, már csak azért is, mert régen voltunk meccsen úgy együtt, közösen. Viszont a meccs elég rosszul sikerült, 3-0-ra kikapott a csapat, mondanám, hogy mindegy volt, mert a lényeg, hogy bajnokot avattunk aznap, de azért volt hiányérzetünk... Valahogy nem esett jól az a 3-0, Toma lelombozódott picit, de azért persze a végére megvigasztalódott 😉... Utána a bajnokavató ünnepség szuper és látványos volt, nagyon élveztük és összességében nagyon jól éreztük magunkat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése