Elért minket is...

 Egész pontosan Tomát, igazoltan. A Családfő pedig elsőként kezdte, nagyon hasonló tünetei voltak, mint Tomának, csak enyhébbek, de ő negatív lett. Jó sokára, tegnap délelőtt tudtuk meg az eredményt. Mondjuk Tománál szinte biztosak voltunk, hogy ez az, évek óta nem volt olyan beteg, mint a hét elején 2-3 napig. Magas láza volt, amit csak picit tudtunk csillapítani, mindig visszakúszott. Ezen kívül nagyon fájt a torka, a feje is sokszor, egyszer hányni is sikerült és persze levert volt és gyenge. Szóval rég volt már ilyen! Mindez oltással, nem tudom mi lett volna nélküle... Hétfőn reggel, miután felkelt én is elbizonytalanodtam, hogy két beteget, hogy hagyjak itthon. Ráadásul a doktornő biztosra mondta - akivel reggel beszéltünk - hogy a negatív gyorstesztek ellenére (kettőt is csináltunk), ez biztosan covid, hát igaza lett... Az lett a vége, hogy benti telefonálgatások után abban maradtunk nem megyek, amíg ki nem derül, hogy mi van biztosan... Utólag is nagyon jól tettük, hogy nem mentem - elsősorban persze Toma miatt, mert kedden hajnalban úgy éreztem, hogy most aztán be sem bírnék menni, ha kellene - mert ugyan nekem és Máténak kutya bajunk, de a tesztek szerintem eléggé megbízhatatlanok. Szóval lehet, hogy ugyan nincs tünetem, de fertőzök, és ha így van, a hírszerkesztőknél 2 ember kiesése is nagy leállásokat tudna okozni, meg persze ki tudja kiket fertőztem volna meg, a végén adás sem lett volna 😉. Így abban maradtunk, hogy inkább én essek ki egyedül, mint, hogy egyszerre aztán többen.... Hasonló megfontolásokból Máté sem ment suliba keddtől, így ezer éve nem volt ilyen, de mind a négyen itthon ragadtunk. Az fura, hogy a Családfő negatív lett, mert ugyanazok voltak nála is - a hányást leszámítva - csak enyhébben, nem volt olyan magas láza, de fájt a torka és a többi is megvolt, úgyhogy szerintük ő is az volt, csak nem mutatta valamiért a teszt. Most már jobban van Toma, szerdától számítjuk, hogy egész tűrhetően érzi magát, csak nem sokat bír egyszerre, fáradékony. Az osztályában 10-en hiányoznak, szinte mindenki valószínűleg koronás, viszont egy napot sem voltak otthon karanténban, mivel nem jutnak el odáig, kicsúsznak az időből, mert amire megérkezik a teszteredmény és hivatalos lenne a dolog, már letelt az 5 nap... Kedden volt Tomának a PCR - az első gyors ott is negatív volt - és ugyan úgy volt vele, hogy biztosan nem megy ilyesmire, most is hősiesen tűrte és szerinte most nem volt olyan szörnyű, mint múltkor. Azért úgy jöttünk el, hogy azt mondta soha többet 😉. Mint tudjuk soha ne mondd, hogy soha... A doktornő azt javasolta, hogy egyáltalán ne siessünk vissza Tomával, csak ha 3 napig teljesen tünetmentes és utána is jól fontoljuk meg, a későbbi szövődmények miatt. Ezzel csak az a baj, hogy egyelőre fogalmam sincs, ki, hogyan és meddig tud vele itthon maradni, de hát ez legyen a legkevesebb...