Itthon vagyunk már, hamarabb picit, mint terveztük, de ez bonyolult történet, annyira, hogy én is elfáradok magunktól néha 😉... Ugyanis ez a nagy demokrácia itthon mindenféléket szül, na, meg Máté önállósodása legfőképp 😉. Egy szappanopera volt, amire kisakkoztuk, hogy mikor, hova megyünk, mondjuk bekavart az alsóörsi szállásadónk is, aki először úgy emlékezett és ebben maradtunk, hogy augusztus első hete a miénk, aztán visszaszólt pár nappal később még július elején, hogy nem, csak 14-től írt be minket...
Variáltunk, fejben terveztünk, akkor még ott volt a szilvásváradi foglalás is, hogy mikorra, Toma szülinapozni nagyon szeretett volna a Balcsin, akkor találtam ezt a szép kis villát Almádiban, amiben voltunk szerencsére a szülinapján... De Máténak ez már pont elégnek tűnt, viszont ott volt az Alsóörs, ami egyre kérdésesebbé vált, le is mondtuk több okból is, mert megint kiderült, hogy kevesebb napot kaptunk, mint eredetileg, és Máté egyébként is ezt már nagyon nem tolerálta... Almádiban a villában adódott hirtelen még 2 nap, valaki lemondta, először bevállaltuk, aztán kiderült Fradi meccs is van szerdán, csütörtökön meg rossz idő, Máté meg már besokallt, így aztán azt is lemondtuk végül...
Toma édes volt egyébként, imádja a Balatont - azt mondta felnőtt korában oda költözik 😊 - és imádja a Fradit is! Amikor kiderült, hogy BL selejtező meccs lesz, nem tudta melyik ujjába harapjon! Először a meccs kedden lett volna, akkor nagy dilemma volt, hogy mi legyen... Az eredeti foglalásunk szerint is volt még 1 napunk a villában, viszont semmi értelme nem lett volna meccsre menni kedd este, aztán vissza Almádiba, hogy szerda reggel kipakoljunk és hazamenjünk... Pedig Toma pont így képzelte, olyannyira, hogy majdnem sírósan keseregni kezdett, hogy ezt nem vállaljuk be, tehát választani kellett: vagy meccs vagy villában maradás.. Szerencsére az égiek megkönyörültek rajtunk, mert, hogy hogy nem, egyszer csak a kedd helyett átkerült szerdára a meccs, így mindenki megbékélhetett 😉.
Egy időre. Mert akkor meg jött a plusz 2 nap lehetősége a villában, amit már így simán bevállaltunk volna, mert 2 nap az már mégsem 1, ha visszatérünk meccs után. De akkor meg jött az esős, hűvös idő csütörtökre és Máté, aki közölte, hogy ő bizony inkább otthon marad a meccs után, de felesleges visszatérni. Mondjuk ahogy haladtunk előre a napokban és néztük az időjós előrejelzéseket, kezdtünk mi is errefelé hajlani, így aztán végül tényleg hazajöttünk szerdán estefelé. Illetve mentünk a meccsre, de nagy mázlink volt, mert a szállásadó tök kedves, megengedte, hogy maradjunk délutánig - annak ellenére, hogy mégsem vállaltuk be a plusz 2 napot - és strandolás után meg tudtunk fürödni, és délután hazaindultunk, majd mentünk a meccsre.
Na, de a lényeg, hogy ebben a hónapban asszem nyaralni már nem megyünk, nincs kedvem szervezni sem többet 😅... Azt nem mondom hogy kinyaraltuk idén magunkat, mert nem, de majdnem elég lett a pihenés, ezután csak egy napokra barangolunk a nyáron. Mert mindig van valami, úgyis... Például mielőtt mentünk Almádiba, Máté még a Balcsin volt, és, hogy most már ő is éli a kis életét, van abban is mindenféle. Drámai összeveszések, éjszakai hazajövetel, mérgelődés, átértékelés, részünkről mellette állás (nekem meg néha szívfájdalom miatta). Nem írok többet, mert nyilván nem lenne szép, és nem is akarok, de a lényeg, hogy fura ez így, hogy nála is kőkeményen történnek az események és ez már félig önállóan az ő élete, amiben mi csak asszisztálunk...
Toma pedig a baráti körével van tele, mielőtt elutaztunk, Dani barátja hívta át magukhoz, mi addig elmentünk vásárolni a Családfővel az Ikeába, mert számítógép asztalka kellett neki az ajándékhoz. Éjjel Máté előbb említett eseményei zajlottak, amiről nem írok, de másnap kivoltunk fáradva, én félig pakoltam meg vásároltam még gyorsan, aztán este meccsre is mentünk. Másnap utaztunk, előtte még tortát is sütöttem, mert a répatorta kihagyhatatlan Toma szülinapján, ha a krém később, jelen esetben Almádiban kerül rá, akkor tapasztaltan jól is szállítható 😉.
Amikor hazajöttünk, másnap reggel már a fodrásznál virítottam, mert keddig elfelejtettem lemondani - úgy volt, hogy ugye Balcsin leszünk - aztán meg nem mondtam le, mert akkor meg már minek, ha hazajövünk, gondoltam elmegyek az tuti! Aznap is mindenféle takarítás, mosás és egyebek voltak itthon, másnap pedig ha meggebedek se tudom mi történt 😀... Viszont szombaton volt vásárlás, pakolás, főzés és palacsintasütés, mert akkor meg Vince jött át hozzánk egész napra, Toma nagy örömére! Máté tegnap meg bringázni ment az egyik haverjával, jó sokat tekertek, végül később is érkezett haza, mint mondta, este 9 körül, ami nem baj, csak nem igazán jelezgette, hogy késni fog, én meg hülyére izgultam magam...
Most meg pecázni megyünk Gyermelyre, azért csak most indulunk mindjárt, mert délig foglalt a helyünk, hát szóval ezek vannak... Zajlanak az események állandóan, és akkor a többiről még nem is írtam 😉...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése