Nem tegnap, hanem az az előtti vasárnap úgy alakultak a dolgok, hogy csodák csodájára mindenki itthon volt - még Máté is 😉 - vendéggyerek sem volt éppen nálunk és még eszement kánikula sem tombolt éppen. Így aztán a fiú szakasz levonult ide hozzánk a partra pecázni, az ebédet rendeltük, úgyhogy én is csatlakoztam hozzájuk egy időre. Nagyon jól éreztük magunkat, bár halat nem sokat fogtak az illetékesek, de jól elbeszélgettünk a legnagyobb semmiségekről 😉, megcsodáltuk a vízi életet a Kis-Dunán, ami mindig elámulok mennyire sűrű! Ugyanis jönnek-mennek a kishajók, csónakok, kajakosok, kenusok, és most már a SUP-osok is... Miközben az ebédre vártunk, szedtem itt a közeli bokroknál, amolyan előételnek cseresznyeszilvát, amit imádunk eszegetni és egy közeli fán még sárgabarack is érett, de sajnos még nem volt az igazi, úgyhogy azt kihagytuk 😉. A FORMA-1-re mindenki bejött, ami kihagyhatatlan nálunk persze, de hát ez az itthonlét előnye, hogy csak bejövünk és kimegyünk ide a partra, ahogy éppen nekünk jó 😉... Peca szempontjából az éjjel a nyerőbb, akkor a Családfő az egyik szomszéddal összeállva, még többféle halat is fogott 😉!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése