Kalózhajós, kerti partis tanévzáró

Mivel nem volt az a hagyományos évzáró - ami túlzottan nem is hiányzott senkinek 😉 - így adta magát már előre a helyzet (amit korábban feldobtam a csoportban és le is egyeztettük persze), hogy egy közös kis játszóterezéssel fejezzük be osztályszinten a tanévet.. Reggel 9-kor volt a biziosztás a tanteremben, természetesen szülők nélkül, ahogy mostanában szokás. Aztán a Molnár-szigetre akartunk eredetileg átkompozni csapatostul, de nagy volt a meleg már akkor is, ott a szigeten pedig kevés az árnyék, legalábbis kevesebb, mint a Kalózhajós játszótéren, így oda mentünk. Toma egyik nagy kedvence, ha nem a legkedveltebbje ez a játszótér, bár a Molnár-szigetet is lehet, hogy ennyire imádja!

Toma már tavaly úgy nézett ki, hogy kinőtt a játszóterezésből - múlt évben egyik helyen sem voltunk, mert már előrebocsájtotta, ha elmentünk bármelyik mellett vagy a közelben, hogy a játszók dedósoknak való 😉 - de most tavasztól valahogy újra reneszánszát éli nálunk ez a dolog, ahogy beszélgettem a többiekkel, voltak sorstársak, akik hasonlókat tapasztaltak. Az biztos, hogy jövőre már ezért erősen kérdéses egy ilyen évzárás...

Most mindenestere nagyon jól érezték magukat testületileg, rohangásztak, másztak, csúsztak az épületes csúszdás részen, szóval kitombolták magukat és még olyan meleg sem volt talán 10 körül, amikor odaértünk. Alig voltak szerencsére a játszón, köszönhető a hétköznapnak és biztos a melegnek is, mi is egyből az árnyékban telepedtünk le, itt csináltam a fotót is, amikor a bandából pár fiú odakuporodott pihenni:

Azért nem tagadták meg magukat, valamelyik szülőtől elkértek egy telefont és megmutattak rajta pár nagyon fontos érdekességet 😉. Délig ment a dolog, akkor oszlottunk szét, meleg is és ebédidő is volt. Ránk volt bízva Toma Dani barátja is, mert a szülei nem tudtak eljönni a játszóterezésre. Közben minket és Vincééket Andorék meghívtak magukhoz " medencepartira", amit természetesen egyesek szerint képtelenség lett volna visszautasítani 😉. Mivel Dani is velünk volt, őt is bekértük és persze nagy örömmel fogadták. Egyébként az osztályban az a jó, hogy nincs még klikkesedés, egy nagy csapat valahogy az egész, jó a közösség, tehát általában mindenki jól elvan mindenkivel.

Szóval előtte hazajöttünk hozzánk ebédelni és Danit elkérni, meg szereztünk mindenkinek fürdőgatyit és ami kell egy ilyen medencepartihoz. Aztán átmentünk Andorékhoz és az egész délutánt a medence és csúszka (mert van az is náluk a kertben) töltötte ki, meg egy járgány, amit két karral lehet irányítani, olyan mint egy mini gokart vagy nem is tudom mihez hasonlítani, de mindegyik fiú nagyon élvezte!

Ez az első kép a kedvencem, csak itthon vettem észre valószínűleg a napsütés miatt, hogy a háttérben éppen Dani csúszkázik...

Este fél 9 tájékában értünk haza, ha jól emlékszem. De, mindenki nagyon elégedett volt a sajátos évzáróval, jövőre nem tudom, hogy fogjuk überelni 😉...