Azt hiszem lenyomott valahogy ez a hőség, mert mostanában nem jövök erre, pedig lett volna rá időm is, de valahogy nem jutok ide, mert ott elakadok, hogy mit is akartam írni 😀? Pedig mindig van valami és nem mindig remek dolgok, de vannak.
Nyögvenyelős ez a nyári indulás több fronton is. Hétvégén felállítottuk a medencét, egyrészt vettünk (volna) egy merevfalu medencét, ki is néztem az Auchanban akciósan, de nem volt, mert alig érkezett hozzájuk és ami volt, el is ment. Egyet találtunk 60.000-ért (nem ott, hanem talán a Practikerben, ugyanis sehol nem lehetett kapni a nekünk jó méretet), de azt valamiért nem vettük meg... Hát gondoltuk akkor módosul a terv, így vettünk egy puhafalút. Vasárnap, amikor elkezdték felrakni a fiúk, eszünkbe jutott, hogy nincs medencefedőnk sem, mert kidobtuk múlt évben, ugyanis már nagyon mállott az évek óta való nyúzástól. Hát medencefedőt sem kaptunk, de frankón sehol! Hétfőn itt Csepelen van egy medencebolt, ott sem volt, és mondta az eladó, hogy ő sem kap és én vagyok a 626. aki ezt keresi, de nem is lesz egy darabig. Ugyanis ezek (is) Kínából jönnek általában és mostanában onnan nem igazán érkeznek meg a dolgok, ezért javasolta, hogy webáruházakba nézzek körül, hátha van alapon, de ha sürgős (az volt), akkor javasolja a mezőgazdasági takarófóliát. Ez utóbbit vettem, nem a legjobb megoldás, mert nagyon macerás, téglával rögzítjük, azt hiszem tényleg körbenézek a neten...
Aztán, a kocsimba már egy ideje bekrepált a klíma, de most teljesen! Nem kell mondanom, hogy ez mit jelent a mostani hőségben. Tegnap vittem fél 4-re a klímáshoz, aki megnézte meg is állapította, hogy kilyukadt a csöve, de közölte, hogy ő viszont nem tudja megcsinálni, mert nincs rá kapacitása. Ezt a telefonba nem mondta, sőt, úgy volt, hogy ott marad a kocsi. Most a saját szerelőnkkel egyezkedünk, alkatrészt kerítünk, mert a Családfő jó áron szokta ezeket saját maga beszerezni és bízunk benne, hogy valamikor még ebben az évezredben bejutunk a szerelőhöz és utána már csak át kell vinni a tegnapi helyre feltölteni, mert azt meg persze csak a klímás tudja...
Megvoltak az "évzárók" (igazából egyik sem volt a szokásos), a bizik olyanok lettek pontosan, amilyeneket korábban már írtam, vagyis 2 négyes Tomának angol és matek, Máténak egy hármas bioszból, a többi négyes-ötös! Szerintem nagyon szuperek lettek, annak fényében meg főleg, hogy szerintem mindkét fiúban volt még kapacitás, szóval ezek nem egy vért izzadt bizik 😉 (bár az utolsó hetekben, főleg napokban ezt éreztük Tomával 😀, de az egész évre ez közel sem volt igaz). Azt hiszem, ha csak a kifejezetten kívánatosnál, kötelezőnél többet fordítottak(tunk) volna, akár csak egy kis többletmunkával a tanulásra, elámulnánk az eredményeken, de én lehet, nem vagyok jó ebben, mert még én is a kötelezőt is soknak érzem általában, így ezt nem is nagyon forszírozom...
Tomának az évzárója a teremben volt pénteken 9-kor, úgy volt, hogy odaérünk szokásunktól eltérően kezdés előtt 10 perccel, de mielőtt beültünk volna az autóba, telefonáltak Andorék, hogy hol vagyunk és nem tudunk-e értük menni, mert gyalogolnak az úton (a közelünkben), elment a buszuk 😉... Persze értük mentünk, így épphogy beestünk 9-re, úgy tűnik ez soha nem fog nekünk összejönni, úgyhogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni 😉...
Utána viszont nagy dzsembori kerekedett, először a Kalózos játszóra mentünk elég sokan az osztályból - úgy volt, hogy a Molnár-sziget lesz, de valamiért mindenki inkább a közelben akart maradni a meleg miatt - ahol kifutkorászták magukat a fiúk. Utána Andorék hívtak át minket és Vincééket magukhoz. Előtte hazajöttünk ebédelni Toma Dani barátjával - mert ő meg ránk volt bízva, aminek persze örültek egyesek - aztán kettő körül átmentünk Andorékhoz Danival együtt, így összesen 6 fiú medencézett, csúszkázott (mert az is van a kertben) és járgányozott onnantól egész délután náluk. Este értünk haza dögfáradtan...
Nem is tudom, de ez a nyár valahogy még mindig nem mozdult a megszokott felé, mert rendre bármilyen programozás vagy valami közeli bandázás adódik, vagy hozzánk jönnek gyerekek, és hozzáteszem, ha választani kell(ene), Toma inkább a bandázást választaná 😉... A hétvégéből meg kell emlékeznem a Magyar-Francia meccsről, mert annyira nagyon nagy örömet szerzett nekünk, elképesztő volt! Máté úgy volt, hogy megy a szurkolói klubba, de akivel ment volna pont aznap reggel kapott második oltást és belázasodott, nem volt jól, másokat is próbált, de többeknél ugyanez volt a helyzet, szóval nagyon nem akart, de itthon maradt. Viszont itthon nagyon kiszurkoltuk és szétordítoztuk magunkat. Nem mellesleg nyertek többször is a fiúk a Tippmixen! Toma hihetetlen, de 18 ezret (!) (abból vettük a medencét, nagy büszkeségére 😉), Máté 14-et, a Családfő pedig 80-at, le sem merem írni, nagyon fantasztikusak, javasoltam, hogy fektessünk ebbe és keressük meg az egész évi pénzünket így 😉...
Hétfőn Máté is megkapta a második oltását, érdekes, hogy az elsőnél nagyon fáradt volt 2 napig, most meg szinte semmi baja nem lett - állítólag mindig a második a rosszabb, ugye - egy kis láza volt (38) lefekvésnél, de kialudta...
Hát, azt hiszem ennyi nagyjából az elmúlt napok kronológiája, remélem most már hamarabb jövök...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése