Volt pár belőlük, azt hiszem több is, mint ami elsőre eszembe jut! Bár az az igazság, hogy ezekből volt ami több heti dilemmának mondható, de viszonylag hamar megoldódott. Kezdődött az április 19-i visszamenetellel a sulikba, még akkor, amikor úgy tudtuk, mindenki egyszerre ül vissza a padokba. Azért attól rendesen kivoltam, mert tudtam, arról szó sem lehet, hogy Máté nem menjen, mert ebbe biztos nem menne bele 😉, akkor meg Toma itthon maradása is okafogyottá vált volna. Hogy csak egyet említsek, egyik reggel például a kávém kavargatása közben villant be, hogy jaj, jaj, mi lesz amikor Máténak például a kitömött buszon kell majd hazajönnie... Mondjuk ez azért "hamar" megoldódott, amikor kiderült a középiskolások maradnak itthon.
Onnantól csak azon vacilláltunk, hogy Tomát nem küldjük suliba 😉, úgyhogy én már hétfőn azzal kezdtem a hetet, hogy körbejártam először Erika néninél, majd az igazgatónál kedden, hogy mi ennek a módja. Persze akkor még minden bizonytalan volt, de lett volna rá lehetőség, de aztán szerdán ugye felgyorsultak az események, amikor kiderült, hogy a felsősök is maradnak. Ráadásul az osztályban is többen kérdezték, hívtak, hogy mit lehet csinálni, mert nem akarnak suliba menni... Csütörtöktől már tudtunk mindent, de addig tényleg egy őrültek házában éreztem magam, többször telefonoztunk Erika nénivel, rengeteg emberrel az osztályból, közben ment az online suli, amivel pont most voltak zűrök, mert nem akkor volt, amikor eredetileg ki lett írva, hanem korábban 😀, hát szóval ez egy iskolai dilemma-hét volt...
Innentől azt hiszem már senkit nem lep meg, ha azt írom Toma nem megy suliba hétfőn 😉, mert ezt érezzük a legbiztonságosabbnak. A sulink nagyon, de nagyon jól áll ehhez az egészhez, tényleg mindenben támogatnak mindenkit, az igazgató is mindenben partner, próbál mindenhol könnyíteni, például 8-12-ig van tanítás, van aki akkor megy haza, van aki 13-kor, utána ügyelet van, csak a főbb tantárgyak lesznek megtartva és persze tesi sem lesz, a fertőzésveszély miatt. Erika néni nagyon segítőkész, marad a DKT a Krétában - ez azért fontos, mert sok suliban nem - tehát oda küldik az órai anyagokat, ott kezeljük továbbra is a házikat, szóval minden marad ugyanúgy, mint eddig, csak online órák nem lesznek.
Az osztályban elég sokan maradnak otthon, a 25-ből 10 körül (és tudom még többen lennének, csak van, aki nem tudja sehogy sem megoldani a dolgot), egy emailt kellett írni az igazgatónak és egy végdátumot megadni, mi május 10-ét gondoltuk ennek, mert akkor elméletileg mindenki megy már suliba. Azért így leírva sokkal egyszerűbb ez az egész, mint amilyen volt, mert rengeteg kérdőjel motoszkált bennem egészen péntekig, de végre úgy érzem kicsit fújhatunk egyet...
Arról nem is írtam - mint ahogy másról sem 😉 - hogy az események sűrűjében megkaptam az oltásomat is, Szputnyikot. Ezt is úgy, hogy azért utána kellett járni, többen mondták körülöttem, hogy kaptak oltást, mert beszéltek a háziorvosukkal. Mi is felhívtuk, kiderült, hogy csak azokkal kezdhet bármit, aki rajta van az aktuális listáján, én nem voltam rajta, pedig február elején regisztráltam és le is ellenőriztem azóta, hogy benne vagyok a rendszerben. Ő is tök rendes volt, mert rátett egy olyan listára, ahol Szputnyikok maradtak meg, úgyhogy múlt hét szombaton a Szent László Kórházba megkaptam az adagomat.
Azt hiszem örülhetek, mert meg sem éreztem a dolgot, talán másnap voltam picit álmosabb, de lehet, hogy az meg a fronttól volt, ugyanis mindenki dülöngélt itthon. Május 1-én megyek a másik adagért, a Családfő már március elején megkapta az Astráját, ő viszont csak május végén kapja a következőt, de megnézette az ellenanyag szintjét és jónak mondható, szóval bízom benne, hogy védi már valamennyire. Azóta egyébként megint be akartak oltani, az önkormányzattól hívtak, hogy tudomásuk szerint nem vagyok oltva, de kiderült, hogy mint sejthető, az ő listájuk nem volt friss... Ez a sok lista..., bele lehet bolondulni 😉...
Szóval most itt tartunk, igyekszem szinten tartani a kedvünket, ami nem mindig egyszerű mostanában, de most már tényleg kezdem látni az alagút végét és május 10 után már "csak" azon kell izgulnom - talán - hogy a fiúk ne kapják el ezt a sz@rságot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése