A téli szünetben vált szokásunkká, hogy együtt indulunk ide a Duna-partra Mátéval és Tomával, aztán egyesek elindulnak futni, másokkal pedig sétálunk vagy mini túrázunk egyet. Tegnap ez úgy módosult, hogy amikor kettőre Tomáért mentem a suliba, Máté velem jött egy darabig, majd félúton kiszállt és futni kezdett, mi pedig Tomával egy jó nagyot sétáltunk a parton, amíg hazaért Máté is. Ilyenkor legalább meg tudjuk beszélni a napi sulis dolgokat is, a jegyeket, házikat, baráti játékokat és civakodásokat, egyszóval mindent. Azon túl, hogy mindig, még rossz időben is csodaszép és szeretjük, amolyan kellemeset a hasznossal dolog 😉...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése