Ebben a hónapban, de lehet, hogy inkább ebben az évben ez volt a legszebb hely, ahol jártunk! Egyszerűen gyönyörű, minket teljesen levett a lábunkról, csodaszép! Elhatároztuk, hogy megpróbálunk minden évszakban visszamenni, mert tényleg mindig másért lehet szép! A házassági évfordulónk alkalmából mentünk oda, ahová egyébként már a márciusi hosszú hétvégén is el akartunk menni, de sajnos pont akkor lettem koronás, majd áprilisban nagypénteken terveltük ki, hogy megyünk, de akkor éppen szakadt az eső, és engem sem váltottak le a munkából, szóval akkor is ugrott a dolog. Na de most, az idő is jó volt, dolgozni sem kellett és még alkalmunk is volt az ünneplésre.
Először megálltunk az Ördögmalom étteremnél, ahol már a patakpart egy élmény volt Tomának, rengeteg idig elvoltunk ott és még távolabb is picit elgyalogoltunk, de az egészben a patakban, a köveken átkelés volt a legjobb, amit én is aztán örömmel próbálgattam, tényleg szuper tud lenni 😉...
Az étterem mellett van egy kis játszótér, nagy meglepetésre Tomának - aki most már nem mondhatnám, hogy örül a játszótereknek - egyből bejött, amíg jegyet vettünk a fűvészkertbe, mászott és lógott és mindenfélét csinált 😉, hosszú idő és hosszas rábeszélés után volt hajlandó csak tovább indulni...
Egyszer csak végre elindultunk, bejártuk a szurdokot, a fűvészkertet és az egész környező részt. Csodás volt az egész, mindenkinek nagyon tetszett, Toma és én egyszerűen el voltunk bűvölve! Tényleg egy élmény volt az egész, bármikor visszaennénk, ezért tényleg elhatároztuk, hogy valahogy összehozzuk évszakonként legalább, hogy arra járunk, ráadásul annyi kirándulóhely van, amit onnan be lehet járni, hogy csak na!
Zárva a kis túránkat, visszatértünk az étterembe, mert egyesek nagyon éhesek lettek 😉. Nekünk az étterem is nagyon bejött, nagyon finom volt az étel, a kávé illetve a latte és gyors volt a kiszolgálás is.
A kifelé vezető úton leálltunk az Ördögmalom vízesésénél, és ott még picit bóklásztunk a környéken, mert ott egyszerűen minden nagyon szép!
Találtunk egy kőalapot is, amit befejezett valaki toronnyá 😉...
Mesés ott minden, nagy kedvencünk lett egy szempillantás alatt! Minimum tényleg évszakonként visszamennénk, de akár még hamarabb is... Az biztos, hogy vissza fogunk menni többször is, annyira csodahely! Az oda vezető út is gyönyörű volt, a szerpentines erdős hegyen át mutatott rövidebbet a gps. Hazafelé a Duna mellett mentünk, az is nagyon szép volt, komolyan még az utazás is jól esett! A nap pedig egy élmény volt, az is lehet, hogy megérte, hogy vártunk rá 😉...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése