Szabadon

 Letelt végre a karantén, pedig tényleg "csak" 1 hét volt, nekem sokkal többnek tűnt. Közben majdnem sikerült a balesetire mennem a bokámmal, ugyanis nagy szabadságomban elmentem tegnap estefelé újabb antibiotikumot kiváltani Tomának a gyógyszertárba, és kifelé jövet az egy darab kis lépcsőn rosszul léptem és szinte kifordult a bokám. Hát, mondtam szuper! Aznap jött meg az új futócipőm, amivel egyelőre gyalogolni fogok, de a lényeg ugyanaz, azt hittem sehova sem megyek, csak a gipszért a kórházba... Persze nyilván nem fordult ki szerencsére, de akkor nagyon gyanús lett a dolog, mert sántikálva mentem a kocsiig. Aztán itthoni átmeneti javulás után, este még jobban kezdett fájni, Toma igazán gondoskodó volt, még egy mélyhűtött hasábkrumplit is tett a bokámra, amitől valamit enyhült a fájdalom, vagy csak nem éreztem.

A krumplit természetesen ebédre megsütöttük, mert egyesek rájöttek, hogy ez milyen jól fog nekik esni, úgyhogy még be is segítettek a készítésbe. Viszont a bokám úgy tűnik megúszta, érdekes módon reggelre alig éreztem valamit, fura is volt, de nagyon örülök, úgy tűnik mehetek legalább gyalogolni 😅...Tomának pedig itthon kellett maradni a héten - nagy sajnálatára 😉 - mert enyhén hörgőgyulladás gyanús. Ez is egy jó kis eset, ugyanis mindketten karanténban voltunk még a Családfővel szerdán, úgyhogy nem vihettük el a doktornénihez. Aki viszont szerette volna látni a delikvenst, ezért azt találtuk ki, hogy a Családfő elvitte őket kocsival a rendelőhöz, Máté pedig bement Tomával, szóval a nagy vitte orvoshoz a kicsit.. A doktornéni elmagyarázta, hogy mit hall - egy kis szörcsögést a tüdőben - felírt antibigyót és mindent elmondott Máténak, akinek örült, miután 18 évig járt hozzá, de most szeptembertől ugye, már a felnőtt orvoshoz tartozik...

Hát, szóval így vagyunk most, én este már dolgozom, a fiúk szájsebészetre mennek délután, elkezdődik Máté fogszabályzós köre, most csak vizsgálatokkal, aztán majd kiderül, de kétlem, hogy belevágnánk egy kisebb szájműtétbe az érettségi előtt. De majd meglátjuk, mindenesetre élvezzük a szabadságot, ami jelenleg abból áll, hogy én dolgozni mehetek, a fiúk meg a szájsebészetre 😅, de fő a jókedély!