Azért nem vagyunk teljesen eltűnve és persze zajlik az élet, bár nem éppen úgy, mint máskor, de hát az nem is lenne lehetséges. Gondolok itt arra, hogy magunkhoz képest hétvégén sem sziporkázunk, de az is igaz, hogy visszagondolva a február valahogy soha nem a sok programos létünkről szól 😉... Ebben a hónapban is, amikor lehetett és nem farkasordító, szibériai hideg volt éppen, itt a környéken mászkáltunk, sőt, még hétköznap, suli után, és néha este is 😊. Hosszabb idő után voltunk most hétvégén a kiserdőnél, mert a rókák miatt kicsit hanyagoltuk, de állítólag csapdákat is kiraktak a töltésre, amiket meg akartunk nézni. Ezek a csapdák nagyon jó el lehetnek rejtve, mert egyet sem láttunk belőlük, ott ahol előre jelezték, de legalább tudjuk, hogy hova nem ajánlott mennünk...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Először is mindenkitől elnézést kérek, aki aggódott miattunk és, hogy minden rendben van-e nálunk... Minden nem volt azért rendben, de mind...
-
A január nálunk úgy látszik a tanösvények hónapja volt, a másodikai kezdés után, amikor Toma beteg volt, egyik nap a Tamariska-dombnál, más...
-
Elmentem autóval Toma elé még tegnap, gyönyörű napsütés volt, hazafelé lehúztam az ablakot, a szél borzolta a hajunkat, olyan volt, mintha ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése